Fenékpuszta (Valcum) római romjai

Ahogyan a földvárakat lomb mentes időben érdemes felkeresni, a romokat sem szabad a túraprogramba bevenni, amikor nagy a fű, és néha vállig érő gaz van. Nem érdemes még csak gondolni arra sem, hogy megnézi az ember.
Az összefirkált, és megfakult táblán próbáltam tájékozódni.

Először a déli erődkaput kerestem fel, ahova egy jól járható út vezetett, de a megmaradt romokat a fű teljesen benőtte.

A kastély lakatlan romos állapotú.

A térképen gabonaraktárnak nevezett romok bejáratánál kevés kaszálással találkoztam. Valami látható volt. Az ókeresztény bazilika a fűből alig látszott ki.

Legvégén a kutat próbáltam megkeresni. A kút azonban nagyon veszélyes állapotban van. Egy bodzabokor tövében találtam meg GPS segítségével. Ha csak a bodzavirág szedéssel foglalkozom könnyen beleeshettem volna. A sok gaztól nem lehetett a szélét látni, még csak azt sem, hogy mennyire mély.

A Balaton felőli madármegfigyelő állomás teljesen elhagyatott állapotban volt. A kilátóról gyönyörű panoráma terült a szemem elé, melyet talán az alábbi fotó nem is annyira érzékeltet, mint amilyennek láttam.

A kis cickányt sajnos elkapták. Az arasznyi fiatal állat fürge volt alig bírtam megörökíteni.





Autómhoz visszamenet egy szatyor bodzavirágot szedtem, melyből finom bodzaital készült. Ősszel újra fogok próbálkozni.

 Interneten talált irodalom:
-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Keszthely-Fenékpuszta

A IV. században épült római erődítményből ma a kapu, a háromhajós bazilika és az állami raktár maradványainak felfalazott építményei látszanak. A római korban a provinciát átszelő, az adriai Aquileiaból Aquincumba (Óbuda) és a Sopianae (Pécs) irányából Savaria (Szombathely) felé haladó utak a fenékpusztai átkelőnél keresztezték egymást. A IV. században épült fel a fenékpusztai erőd. 433-tól a hunok fennhatósága alá került a Dunántúl, majd a keleti gótok lettek e terület urai. Thiudimer nevű királyuk a fenékpusztai erődöt választotta székhelyéül. Később a Dunántúl az avar birodalom része lett. Az avarok segédnépként keresztény vallású lakosságot telepítettek a környékre, akiknek sajátos anyagműveltségét Keszthely-kultúrának nevezi a régészeti kutatás. Ellentétben a többi pannóniai erőddel, a fenékpusztai a népvándorlás korában is használatban volt. Feltehetően a honfoglaló magyarok pusztították el.

http://www.keszthely.hu/latnivalok/fenekpuszta_valcum_romai_romjai
---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Keszthelytől kb. 5 km távolságban található a 71-es út mentén.
Aquincumot az anyaországgal, Itáliával összekötő legrövidebb út a mai Székesfehérvár, Veszprém, Tapolca érintésével jutott el Keszthelyig, ahol Fenékpusztánál kelt át az út a mainál nagyobb Balaton vizén. A fontos út biztosítására veteránokat, kiszolgált katonákat telepítettek Keszthely területére. Valószínű, hogy a népességnövekedés kapcsolatban állt a terület legnagyobb objektumának, a római erődnek a megépítésével. A helyén már korábban is állt egy település. A fenékpusztai erőd lakói nem menekültek el, életük az V. század derekáig zavartalan volt, bár a vidék 433-tól a hun birodalomhoz tartozott. Attila halála után (456) germán törzsek uralma alá került a régió.
Az erőd épületei nagyrészt még mindig a föld alatt vannak, maradványai közül csak három látható: a déli kapu, az egykori bazilika és egy raktárépület. A Festetics major épületeit 1820 körül emelték klasszicista stílusban. Különösen híressé vált a Festeticsek fenéki ménese. Az Újmajorban született Petőfi Sándor felesége Szendrey Júlia 1828-ban, kinek apja ez idő tájt a Festetics uradalom tiszttartója volt. Szülőházára 1909-ben került emléktábla.

http://www.iranymagyarorszag.hu/info/keszthely_fenekpuszta/
----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
http://www.turautak.com/cikkek/latnivalok/tortenelmi-emlekhelyek/valcum---romai-romok--keszthely-fenekpuszta-.html
----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Kastély és a Ménes története
A tizennyolcadik század elején az antik romoktól alig néhány száz méterre a bécsi udvar spanyol lovasiskolát létesített - ezt vásárolták meg 1739-ben a Festeticsek, akik hamarosan Európa-hírű ménest telepítettek Fenékpusztára.
A folyamatos építkezéseknek hála egyre fejlődött a terület: istállók, major, cselédlakások épültek, 1820-ban pedig elkészült a ma is álló kiskastély. 1880 körül kiépítették a Fenyves allét, azt a mintegy hét kilométeres utat, amely a keszthelyi Helikon kastély udvarát összekötötte a fenékpusztai uradalommal. A kiskastély adott otthont Európa híres versenyistállóinak tulajdonosainak és vezetőinek, akik mind-mind a Festetics család vendégei voltak
A lótenyésztés egészen 1938-ig folyt az egykori birtokon, azután azonban elérte a magyar kastélyok és uradalmak Magyarországon szokásos huszadik századi végzete.
http://www.kastelyok-utazas.hu/Lap.php?cId=2434&kId=2434





További képek itt.