A közönséges farkasalma (Aristolochia clematitis) a farkasalmafélék (Aristolochiaceae) családjába tartozó Magyarországon őshonos faj. Mérgező.
Kúszó tövű, el nem ágazó szárú, majd egy méteresre megnövő egy- vagy kétnyári növény. A zigomorf, többesével a levelek hónaljában nyíló virágok 2-3(-8) centiméter hosszúak, sárga színűek, a szirmok forrtak. A beporzáshoz legyeket ejt csapdába. A levelek szórt állásúak, nyelesek, szíves vállúak, ép szélűek, tompa csúcsúak. Toktermése csüngő tojásdad-körte alakú, dió nagyságú. Májustól szeptemberig virágzik.
A közönséges farkasalma a védett farkasalmalepke (Zerynthia polyxena) hernyójának kizárólagos tápnövénye.
Arisztolochia-sav hatóanyag található benne. A növénynek kimutatták rákkeltő hatását, így manapság csak gyógyszer alapanyagként használatos.
(Wikipédia)
A régi népi gyógyászat külsőleg alkalmazta, sebeket gyógyítottak
vele. Farkasfülnek, farkasgégevirágnak, pipavirágnak is nevezték. A
virágok igen szokatlan megjelenésűek.
Szára felálló, nem ágazik el, mindvégig kopasz. Hosszú nyelű levelei
szórtan helyezkednek el. Tojásdad-háromszög alakúak, csúcsuk tompa,
szélük ép, hamvas felületűek. Sárga, olykor fehérnek tűnő virágai a
levelek hónaljában nyílnak. Alakjuk igen érdekes: alsó része
kiöblösödik, a szirmok csővé módosultak. A rendhagyó virágszerkezet
célja a rovarok megfogása. Azonban nem emésztik meg őket, csak a
megporzáshoz van szükségük rájuk. Megporzás után a párta belsejében
lévő szőrök, amik eddig gátolták a kijutást, elhervadnak, így szabad út
nyílik a megporzó előtt. Termése dió méretű, gömbölyded tok.
Megdörzsölve az egész növény erős, kellemetlen szagot áraszt.
Május-szeptember hónapokban találkozhatunk vele nedves talajú helyeken:
ligeterdőkben, patakparti magaskórósokban, ártereken.(növényhatározó).jpg)
.jpg)
Termése dió méretű gömbölyded tok.
A farkasalmaféléket régóta - és még napjainkban is - alkalmazza a hagyományos kínai gyógyászat, annak ellenére, hogy a növényben található arisztolsav bizonyítottan rákkeltő hatású. A Science Translational Medicine-ben megjelent két új tanulmány most arra is magyarázatot adott, hogy az arisztolsav pontosan miként vezet a felső húgyutak, illetve a vesék daganatához.
Kiderült, hogy a pontmutációk egyik fajtája - amelyben a DNS adenin (A) bázisának helyére egy timin (T) épül be - rendkívüli gyakoriságot mutatott a ráksejtek genetikai állományában. Ezt a mutációtípust korábban már összefüggésbe hozták az arisztolsavval, az azonban nem volt ismert, hogy az előfordulása ennyire gyakori. Az arisztolsav általánosságban sokkal több mutációt hozott létre a daganatsejtekben, mint a dohányzás tüdőrák esetén, vagy az ultraviola sugárzás melanoma esetén - írja a The Scientist beszámolója.
(daganatok.hu)
A farkasalma lepke (Zerynthia polyxena) a pillangófélék családjába (Papilionidae) tartozó, mintegy 5-8 cm szárnyfesztávolságú, sárga alapon fekete foltokkal tarkított, viszonylag lekerekített szárnyú lepke.
Szárnyai szegélyén nagyon jellegzetes hullámosan, zegzugosan lefutó párhuzamos fekete vonalak vannak, amelyek fölött a hátsó szárnyon egy vörös foltsor húzódik.
Teste erősen szőrözött, és potrohán oldalt szintén pirosas pontsorok találhatók.
(vadonleső.hu)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése