Lómenta (Mentha longifolia)

Túra: 2014.07.14. Siófok Lídó utca

Lómenta (Mentha longifolia)

A menták- az ajakosvirágúak túlnyomó részéhez hasonlóan- illóolajokat tartalmaznak, például mentholt. Gyógy-és fűszernövényként is használják őket, kellemes ízű tea készül belőle.

Szára elágazó, a többi mentához hasonlóan szögletes. Levelei tojásdadok szélük fűrészes, ülőek, a száron párosan, keresztben átellenesen állnak. A növény bármely részét megdörzsölve érezhető a jellegzetes mentolos illat. Az egész növény fehér szőrök borítják, amitől puha, molyhos tapintású. A halványlila ajakos virágok tömött szárvégi fürtben virágoznak. Termése makkocska. Olyan helyeken virágzik, ahol a talaj mindig vizenyős-nedves valamennyire: patakok partján, mocsárréteken.

Gyuri bácsi egyik legkedvesebb növénye: a fürtös menta

Nem csak azért, mert ez a kiváló gyógynövény segít megelőzni a megfázást, a náthát, serkenti az emésztést, csökkenti a puffadás érzését és javítja az étvágyat, ezen kívül köhögést csillapít és köptető tulajdonsága is van, hanem azért is, mert ezt a növényt tudomásunk szerint Magyarországon csak ő gyűjti.
A mentafajok közül a legismertebbek a borsmenta és a fodormenta, melyeket Magyarországon termesztésből nyernek, ezzel szemben a fürtös menta vadon is megnő. Latin neve (Mentha longifolia) azt jelenti, hosszúlevelű menta. Kevésbé jó hangzású neve a lómenta. Hogy ez azért van-e, mert a lovak is előszeretettel eszik, nem tudni. Az biztos, ez a mentafajta bőven terem a Bükk árnyas völgyeiben, ahol szinte embermagasságúra nő a háborítatlan természetben. Lilás virágait a csúcson hozza, a levelei kékes színűek. A nedves talajt szereti, nagy a vízigénye.
Nyár derekán lehet gyűjteni, amikor virágzik. Magas illóolaj tartalma miatt már messziről megcsapja orrunkat a jellegzetes aromás illat, mely még a fejfájást is csökkenti. A növényből lepárlással nyerik ki az olajat. Ez az olaj és a növényből készült gyógytea számos betegségre van jótékony hatással.
Csökkenthetők vele az irritábilis bél szindróma bélgörcsei. Kisebb epekő oldására is alkalmas lehet. Migrénes fejfájáskor illóolaját belélegezve elmulasztja a fájdalmat. Köhögésnél, náthánál, megfázásnál teáját kell inni és inhalálni is lehet vele, szabaddá teszi a légutakat. Hidegen fogyasztva a terhesség korai szakaszában csökkenti a reggeli rosszulléteket.
Leginkább epehajtó, emésztésjavító tulajdonsága ismert, de a népgyógyászat érösszehúzó, érvédő, vérhígító hatást is tulajdonít neki. Epehólyag- és májgyulladás esetén nem használható és 3 évesnél fiatalabb gyerekeknek nem ajánlott.
Gyuri bácsi egészségesen étkezik, és soha nem fáj a gyomra. Ennek ellenére gyakran issza kedves mentateáját, mert, mint mondja “olyan finom”. (forrás)




Fürtös menta
(Mentha longifolia)

Eredet, botanikai leírás

A mentáknak számtalan faja van, mintegy 150 különböző mentafélét ismer a botanika. Ráadásul a fajták nagy hajlandóságot mutatnak a kereszteződésre, így mindig új fajok alakulnak ki, melyeket sokszor nehéz megkülönböztetni. Egyik fajtája a Nepeta pannonica, azaz a magyar menta, melyet macskamenta néven ismerünk, és amely a monda szerint táltosaink itala volt. A borsmenta egyik feltételezés szerint a Távol-Keleten, mások szerint Angliában jött létre, és onnan terjedt el kultúrnövényként. A fodormenta természetes előfordulása sem ismert. A fürtös menta Eurázsiában, Mediterráneumban honos, hazánkban gyakori előfordulású növény. A mentafajok az ajakosok (Lamiaceae) családjába tartoznak. Évelő, lágy szárú növények. Száraik négyélűek, virágzatuk összetett füzér. Virágaik lilás árnyalatúak. A borsmenta szára elérheti a 100 cm-t. A fajták szára lehet zöld (f. pallescens) vagy lilás árnyalatú (f. rubescens). A levéllemez 3-8 cm hosszú, 1,5-2,5 cm széles, tojásdad vagy lándzsás alakú, csipkés vagy fűrészes szélű, színén és fonákán mirigyszőrözött. A levélnyél kb. 1 cm hosszú. A fodormenta szára 50-80 cm magas, nem színeződik. Levelei keresztben átellenesek, fodrosak, fűrészes szélűek, hosszúkás-tojásdad alakúak. A fürtös menta hazánkban vadon is előfordul. Szára 40-100 cm magas, molyhos. Levelei felül szőrösek, zöldek, a fonákon molyhosak, tojásdadok, fűrészes szélűek. Júliustól szeptemberig virágzik.

Hatóanyagai

Illóolajat, flavonoidot tartalmaz. Illóolajában a mentol és a karvon is megtalálható. Kb. 5 kg friss levélből, 4 kg friss herbából kapunk 1 kg száraz drogot. A mentafélék drogjából forrázatot készítünk.

Gyűjtése

A fürtös menta föld feletti, maximum 40 cm-es virágos hajtását (Menthae longifoliae herba) teljes virágzásban gyűjtjük.

Gyógyhatásai

Termesztett változataival ellentétben ez a mentafajta vadon is megterem: a Bükk hegységben is jelentős mennyiség található belőle. A kereskedelem nemigen forgalmazza, pedig kiváló immunerősítő, megfázásos betegségekben nélkülözhetetlen. Illata nem vetekszik a többi mentáéval, viszont nagyon hatásos görcsoldó, emésztésjavító, jól használható köhögésre, baktériumölő hatásánál fogva pedig légúti és húgyúti fertőzésekre, gyulladásokra, lázcsillapításra.

Felhasználása

Megfázásra, köhögésre, légúti gyulladásra napi 3 csészével kell inni bármikor napközben és inhalálni a teájával. Húgyúti gyulladásra szintén napi háromszor. Emésztésjavításra étkezés után 15 perccel kell inni egy csészével. Étvágyjavításra étkezés előtt 30 perccel egy csészével. Gyomorgörcsre alkalmanként egy-egy csészével.
Külsőleg inhalálásra használhatjuk orrdugulásnál, hörgőgyulladásnál. Borogathatunk vele zúzódásokat és kisebb sebeket.
A terhesség utolsó harmadában kerüljék a használatát, mert idő előtt elindíthatja a szülést!

Kivonat Lopes-Szabó Zsuzsa: A bükki füvesember nyomában című könyvéből
(Forrás)