Nadragulya vagy maszlagos nadragulya (Atropa belladonna)

Nadragulya vagy maszlagos nadragulya (Atropa belladonna) a burgonyafélék (Solanaceae) családjába tartozik.



 Jellemzői:
Erős hatású évelő növény, melynek minden része mérgező. Gyökértörzse többfejű, a belőle fejlődő 40-50 cm hosszú, 4 cm vastag vagy ennél nagyobb átmérőjű gyökerei sárgásbarnák, belül szürkésfehérek. A szárak 1 -1,5 (2) m hosszúak és nagy, bokorszerű termetet kölcsönöznek a növénynek. Minél öregebbek a tövek, annál több szárat fejlesztenek. A szár alsó részén a levelek szórtak, az ágakon kettesével fejlődnek, egy nagyobb mellett egy kisebb található. A levelek hossza elérheti a 15 (20) cm-t, alakjuk hosszúkás-kerülékes vagy tojásdad, élük ép, csúcsuk hegyes, alapjuk nyélbe keskenyedő. Az oldalerek a fő érből kb. 45 °-os szögben ágaznak el, a lemez széle felé íveltek és egymásba torkollnak. Júniustól kezdve virágzik augusztus végéig.
A virágok egyenként vagy kettesével képződnek a felsőbb levelek hónaljában. Pártájuk 2,5-3,5 cm hosszú csöves, 5 cimpával, kívül ibolyásbarna, belül sárgás alapon bíborpiros-ibolyás erezettel. A termés majdnem gömbölyű, fekete, fényes bogyó, átmérője körülbelül 1,5 cm, a bogyó alapjánál az ötágú, csillagszerű, maradandó csésze látható. Présnedve ibolyáskék. Gyakran ugyanazon a tövön nyáron a virágok alatt zöld, lejjebb már fekete termések találhatók. A magok átmérője kb. 2 mm, barnák. Ismeretes egy sárga virágú és termésű változata is (var. flava Páter = var. lutea Döll.).

Elterjedése: Egész Európában, de északon ritkább. Nálunk bükkösökben, gyertyános-tölgyesekben és vágásokban bukkanhatunk rá.



 
Méreg: Minden részében, de főleg a termése L-hioszciamin és atropin tartalmú, az érett, fekete bogyók főként atropint tartalmaznak. Az atropin pupillatágító hatású, ezért a középkorban, főleg az olasz nők előszeretettel alkalmazták szépítőszerként (innen a latin elnevezés is: az olasz bella donna = szép asszony).
Erősen mérgező növény. Oda kell figyelni, mert a fénylő fekete, cseresznyeszerű, édeskés ízű termésből gyerekeknél már 2-5 szem, míg felnőtteknél 10 bogyó elfogyasztása halálos lehet.

Hatás: perifériás paraszimpatolitikus. Nagyobb mennyiség a központi idegrendszert is ingerli.

Mérgezési tünetek: száraz meleg piros bőr, száraz száj tág pupilla, gyorsuló szívverés, később szívritmuszavar lehetséges. Motorikus nyugtalanság, aluszékonyság, halucináció, félelemérzet, görcsök, vizelet-visszatartás

Elsősegély: mindig orvoshoz kell menni!



Terápia: primer méregtelenítés szén adása. A központi idegrendszeri tünetekre fizosztigmint (anticholium); görcsre benzo-diazepin adása. Ha szükséges intenzív orvosi megfigyelés.



















Gyógynövények:

Hatóanyagai és felhasználása

A gyökerek (Belladonnae radix) legalább 0,40%, a levelek (Belladonnae foliuni) 0,25% összalkaloidot tartalmazzanak. A gyökerek esetében ez a követelmény nehezen érhető el. A levelek összalkaloid-mennyisége koruktól függően változik: a szár csúcsi részein mindig nagyobb, mint az alsóbb, idősebb levelekben. Hasonló a helyzet a száraknál is, mert a csúcsi, vékony részekben az alkaloidtartalom mindig nagyobb, mint a középsőkben, a legalsó, vastag, fásodott szárrészeké pedig gyakorlatilag elhanyagolható. Az idősebb szárak porításával és a fás részek eltávolításával növelhető a viszonylagos alkaloidtartalom. A levelek nyele alkaloidokban mindig gazdagabb a lemezekénél. A pontosan meghatározott alkaloidtartalmú levélpor gyógyszertári drog, a gyökér elsősorban ipari nyersanyag, a legtöbb kivonat összalkaloidot tartalmazó készítmény és az egységes hatóanyag is ebből a növényrészből készül.

A nadragulya fő alkaloidja a hioszciamin (85-98%). Ez egy optikailag aktív, balra forgató vegyület, mely biológiai szempontból is a leghatásosabb. A növényi részek szárítása során, de főleg a kivonatok készítésekor jórészt atropinná alakul, mely az előbbi alkaloid optikailag nem aktív, ún. racém módosulata. Főleg a gyökér, kisebb mértékben a levél szkopolamint (lásd a Datura fajoknál), apoatropint, belladonint is tartalmaz.

Az atropin az acetilkolin hatását gátló (antikolinerg, kolinolytikus) vegyület, mely az idegdúcok mögötti (postganglionális) receptorokat foglalja le. Minden muszkarinszerű acetilkoin-hatást bénít (parasympatholytikum). Hatására a szembogár (pupilla) tartósan kitágul (mydriasis). E célból használják a szemészetben tükrözéskor (szemfenékvizsgálatkor), alkalmazzák továbbá a szaruhártya (cornea) gyulladásos folyamataiban és fekélyében, kötőhártya (conjunctiva) gyulladásaiban. Kettőslátást, fényiszonyt (photophobiát) okozhat.

A hioszciamin, illetőleg az atropin a simaizmok görcskészségét csökkentő, megfelelő adagban görcsoldó hatású, mégpedig idegrendszeri úton (neurotrop Spasmolytikum). Ez a hatás a muszkarinszerű kolinerggátlásnak és az így fokozódott szimpatikus izgalomnak köszönhető. A vegetatív idegrendszerre úgy hat, hogy csökkenti a külső elválasztású (exokrin) mirigyek működését, különösen a légzőkészülékben és a tápcsatornában (parasym-patholytikus hatása révén). Orvosi rendeletre használható gyomorsavtúltengésben (hyperaciditas), tengeri betegségben, hányinger és hányás csillapítására, rendszerint más gyógyszerekkel társítva.

A kivonatokat, atropintartalmú készítményeket, az atropin egyes származékait használják az epehólyag és húgyutak görcsös állapotának szüntetésére, tüdőasztmásoknál a hörgők görcsének csökkentésére, de a kóros váladék besűrűsödése miatt e területen fenntartásokkal alkalmazzák. Görcsös székrekedésben (obstipatio), szigorú orvosi felügyelet alatt bélelzáródásban (ileus), továbbá csuklásban (singultus) papaverinnel társítják. Ez utóbbi közvetlenül a simaizomra hat (musculotrop Spasmolytikum), ezért más esetekben is gyakran rendelik atropinnal együtt vagy nadragulyakivonatokkal. Az atropin csökkenti fájdalmas havivérzésekkor (dysmenorrhoea) a méh görcsös összehúzódásait.

Más gyógyszerekkel társítva rendelik a gyomor- és patkóbél fekélyeinek kezelésére, kettős hatása miatt: csökkenti a gyomorfal kórosan fokozott tónusát és a vegetatív idegrendszeri hatásnak köszönhetően a gyomornedv elválasztását. Emellett a gyomorzár (pylorus) görcsét is szünteti.

Az atropin gátolja a bolygóideg (vagus) fokozott izgalma által kiváltott lassú szívverést (bradycardiát), a paraszimpatikus túlsúly miatt megállt szívet beindíthatja. A vérnyomást kevéssé befolyásolja.
A központi idegrendszerre kis adagban szelektív bénító, nagy adagban - túladagolás, mérgezés esetében viszont - izgató hatást fejthet ki, ilyenkor pszichomotoros nyugtalanság, izgatottság lép fel. A gyógyszeres adagok központi idegrendszeri hatását ideggyengeség, az idegrendszer fokozott ingerlékenységével és fáradékonyságával járó állapotok (neurovegetativ dystonia, neurasthenia) kezelésében vehetik igénybe, más gyógyszerekkel, elsősorban az anyarozs (Claviceps purpurea) alkaloidjaival együtt. Parkinson-kórban a tüneti kezelést szolgálja. Az akaratlagos fő mozgató idegpályán kívüli (extrapyramidalis) rendszerre hat, melynek zavaraiban centrálisán csökkenti a fokozott izomtónust, a remegést alig befolyásolja.

Sebészeti altatásban morfinnal társítható. Részben kivédi a prosztigmin mellékhatásait. A pilokarpin és a kolin-észteráz bénítok túladagolása esetén, valamint szerves foszfortartalmú növényvédő szerekkel történt mérgezésben szigorú orvosi felügyelet mellett használják. A nadragulyából vagy alkaloidjaiból előállított valamennyi gyógyszer csak orvosi rendeletre használható.
Ellenjavallatok: zöldhályog (glaucoma), dülmirigy (prostata) túltengés, szabálytalan és szapora szívverés (tachyarrhythmia), kitágult vastagbél (megacolon) esetén.

Mellékhatásai: szájszárazság, rekedtség, továbbá látási zavarok.

Legnagyobb egyszeri adag a gyökérnél 0,12 g, napi adag 0,40 g. A száraz kivonat (Extraction Belladonnae siccutri) esetében a legnagyobb egyszeri adag 0,10 g, napi adagja pedig legfeljebb 0,30 g. A szeszes kivonat (Tinctura Belladonnae) egyszeri legnagyobb adagja 1,00 g, napi adagja pedig 3,00 g.
Mérgezés a nadragulyakivonatot és atropint tartalmazó gyógyszerek nem előírásszerű használata esetén vagy a bogyók elfogyasztásakor történhet. Utóbbiak kellemes ízűek, feltűnőek, gyakran fordulnak el erdőirtások területén málnával együtt. A mérgezés első tünetei: erős megvilágítás mellett is tág pupilla, rekedtség, mely hangadási képtelenségig fokozódhat (aphonia), vörhenyre emlékeztető, helyenkénti bőrvörösödés, esetleg láz, gyors és ismételt hangulatváltozás (nyugtalanság, mozgáskényszer, majd gátoltság, levertség, majd újabb izgatottság).
Elsősegélyt (gyomormosás orvosi szénpor szuszpenzióval, beolajozott szondával, azután sós hánytatószert adagolnak, egy evőkanálnyi konyhasót egy pohár meleg vízre, majd sós hashajtóként nátriumszulfátot, keserűsót lehet adni) orvosnak kell nyújtania. Gátlásos állapot fennmaradásakor az orvos koffeint vagy más, központi idegrendszert izgató (analeptikus) gyógyszert adagolhat, mesterséges légzést alkalmazhat. Izgatottsági állapotokban diazepám (Seduxen) adható. A perifériás hatások csökkentésére az orvos ellenszerként fizosztigmint (1-2 mg-ot, vénás adagolásban) vagy pilokarpint rendelhet.